Festményeim I.

 Nagyon rég kezdtem a festést és a rajzolást is. Azt mondhatom talán ebben jutottam el legtovább. Nos, én sem ecsettel meg vászonnal a kezemben jöttem világra, sokáig nem is tudtam hogyan kell festeni. Nagyjából 13 éves lehettem mikor elhatároztam, hogy most sikerülni fog, nem fog elfolyni a festék. Ekkor éreztem rá hogyan kell ezt csinálni. Ez azonban csak a kezdet volt, sokkal bonyolultabb annál minthogy ennyi elég legyen. Talán legegyszerűbb és egyben legérdekesebb az lenne ha képekben mutatnám be. Ehhez azonban elő kell halásznom őket. Kezdeném néhány tinédzserkori képemmel. Leegyszerűsítem a korszakaimat, mert nem akarok senkit sem untatni vele, annyit fűznék hozzá hogy mivel még nem tudtam festeni úgy ahogy most, én ezt úgy nevezném elnagyoltabb technika. Hatással volt rám sok minden, a sulitól kezdve a reneszánsz, barokk festmények kidolgozott képein, a zenén át minden. De legfőképp az érzéseim próbáltam kifejezni.

Egy elég régi tanulmányrajzot vagyis festményt mutatok be, mely leginkább azért különleges,mert rajzórai házi feladat volt és megcsináltam rendesen. A sulis kötelező feladatokat sose szerettem, meg az ottani közeget, így nem is lesz több alkotás onnan.

Következő egy saját ötlet, a figurákat is magam találtam ki valamelyik órán, mert amúgy szívesen rajzoltam a suliban is csak nem rajzórán. Maga a festmény otthon készült.

Egy festmény részlete, a háttérben lévő épületet képről másoltam mely egy Franciaországban található épületet ábrázol, mert megtetszett. Nem emlékszek a nevére, mint ahogy arra sem pontosan mi ihlette ezt a képet.

Akvarell és akril azaz vegyes technikával készült kép, mely egyben tanulmány és önkifejezés céljával készült.

Ez szerintem egy önarckép lett, bár úgy emlékszek,csak elkezdtem kép nélkül arcot festeni. De megint csak tükrözi az akkori hangulatomat. Található rajta egy felirat, mely egy dalszövegből származik.Magyarra fordítva: " Az emlékek eltűnnek, de a sebek megmaradnak"

Egyik kezdetleges horror témájú képem.:

Egy kicsit más,zöld lombszöcske, szerettem a rovarokat, még most is tetszenek, bár már nem annyira foglalkoztatnak. mint akkoriban:

Valami kubista arckép faroston.:

Első próbálkozásaim olajjal többnyire fejből készültek. Ekkor egy újabb korszak vette kezdetét nálam több szempontból is festés terén mindenképp.:

 20 éves korom előtt kb így festettem. A fotók régiek így nem a legjobbak, időrendi sorrendben vannak 2005-től 2008-ig tartó időszakból származnak.
Az emberek egy részétől elég negatív visszajelzéseket kaptam, amiatt hogy ilyen témájú képeket festettem, ami azért meglepő,mert a horrort , szomorúságot stb... más médiumon keresztül mint pl filmek sokkal inkább elfogadhatónak tartják, kevésbé tiltakoznak ellene. Az emberek fejében az él, hogy a festményeknek valami "szépet" kell ábrázolni, amit kitesznek a falra, de ezzel a logikával a filmeknek is csak szép dolgokról kellene, hogy szóljanak.